Háromféleképp magyarázhatjuk, miért rossz a mezőgazdaság az emberek egészségének.
Először is, a vadászó-gyűjtögető életmód megfelelő változatosságot biztosít az ételekben, míg a korai földművesek csupán egynéhány növényből táplálkoztak. Olcsón jutottak tápértékhez, de cserébe föláldozták a minőséget. Manapság a három fő növény - gabona, rizs, kukorica - biztosítja gerincét táplálkozásunknak, de mindhárom híján van vitaminoknak, és az élethez szükséges aminosavaknak.
Másodszor, mivel a növények egy szűk körétől függött a táplálkozás, kockáztatták az éhezés veszélyét, ha egyik vagy másik növény kipusztul, megbetegszik, hozamgyenge.
Végül, mivel a mezőgazdász népek gyakrabban és nagyobb számban gyűltek össze, eljutottunk a paraziták és fertőzések elterjedéséhez. A járványok nem fenyegettek míg kicsiny, szétszórt csoportokban, helyünket folyamatosan változtatva éltünk. A tuberkolózis a mezőgazdaságra várt, a hímlő és a bubópestis pedig a városok kialakulására.
A táplálkozás egyoldalúságán, az éhínségen és a betegségeken kívül egy újabb átkot szórt az emberiségre a mezőgazdasági: az osztálybeli különbségek kialakulását. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató hordákban nincsenek felhalmozott javak, egyik napról a másikra élnek. A termelő társadalmakban képes egy egészséges, nemtermelő elit kialakulni a sínylődő tömegek fölött.
forrás: http://discovermagazine.com/1987/may/02-the-worst-mistake-in-the-history-of-the-human-race
