Hat-nyolc évvel ezelőtt azon versenyeztünk, ki tud kevesebb találattal rendelkező szót találni a világhálón. A "pöszménnyel" nyertem, azóta sincs belőle sokkal több. És azóta sem tudom, mit jelent a pöszmény. Kis hazánk bizonyára pöszménynagyhatalom, és már akkor sem tudtam, honnan ugrott be ez a szó: pöszmény. De beugrott, és pöszményesen nyertem.
Pöszménynek, pöszménnyel, pöszményre, pöszményt. Megpöszményel, bepöszményel, fölpöszményel. Pöszményesen pöszményes. Pöszményít, pöszményként, Pöszményfalva. Megtippelném, hogy nem indogermán eredetű.
Itt hagyom tehát ezen szót, örök emlékül a véletlenül eltépett, vagy kávéval leöntött szótárlapoknak:
pöszmény fn., ....
